2024.05.02. 17:25
Kossuth Lajosnak is köze volt a kétszáz éves műemlékhez, ami hamarosan Szolnok közterét díszíti
Kétszáz évnyi történelmet rejt magában Szolnok egyik legrégebbi műemléképületének, a Szentháromság templomának tornya, aminek idővert sisakját hamarosan új „fejfedőre” cserélik. A közel tíz méteres toronyelem becsült súlya 1,7 tonna, és egy új megépítését tapasztalt gyergyószentmiklósi ácsok vállalták. A régit az egyház a városnak adományozta; a értékes ereklye, renoválva, a vármegyeszékhely egyik közterét díszíti majd.
A szolnoki köznyelvben belvárosi templomként, vagy belvárosi nagytemplomként ismert római katolikus Szentháromság templom elődje 300 éves. A hely- és egyháztörténeti legendárium a megszületését ugyanis akkortól számítja, amikor 1718-ban Bezdiczky Ignác sótiszt a városba költözött, és adományaiból, a templom mai helyén, egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére. A szentélyhez kapcsolódva megkezdték a kolostor építését is.
A keleti traktus 1729-ben készült el, a déli szárny pedig 1733-ban. Az építés tervezésével és lebonyolításával az olasz származású egri építőmestert, Giovanni Carlone-t bízták meg.
Fotó: Mészáros János
Kossuth Lajos unokaöccsét is a szolnoki altemplomban temették el
Hamarosan kicsinek bizonyult az újonnan felépített kápolna, és korábban, már 1736-ban el kellett kezdeni a bővítését (a mai nagytemplom hajójának építését). Ez az 1740-es évek végére el is készült a kolostor nyugati szárnyával együtt. Ezúttal azonban a szentély bizonyult kisszerűnek, ezért a hívek adományából 1750-től a mai apszissal kibővítették a szentélyt, és mögötte tornyot emeltek. A templom alatt kripta is épült, az ott lakó ferencesek temetkezési helyéül.
Utoljára 1849-ben temettek oda, mégpedig Kossuth Lajos húgának egyéves kisfiát – ennek történetéről is hamarosan beszámolunk hírportálunkon.
Egyébiránt az elmúlt években sikerült kitakarítani és rendbe tenni a kripta egy részét, ami jelenleg urnatemetőként funkciónál.
Forrás: Verseghy Ferenc Könyvtár
A torony mai díszes felső részét a kilátóval együtt 1835-ben véglegesítették. Különlegesség, hogy a toronycsúcson levő kereszt aranyozásánál 34 körmöci aranyat használtak fel. A három részből – toronyalap, toronysisak, toronycsúcs a kereszttel – álló toronyszerkezet tehát tizenegy év híján 200 esztendős.
A belvárosi nagytemplom műemlék, egyben a Szolnoki Értéktár kincse
A szolnoki római katolikus Szentháromság templom az egyházi műemlékek listájában a 6059-es számmal szerepel. Néhány évvel ezelőtt bekerült a Szolnoki Értéktár épített környezet kategóriájába. Az épületet a két évszázad során számos alkalommal felújították és bővítették, és többször javították rézlemezű tornyát is.
Hírportálunknak többször is nyilatkozó Vidra Sándor templomgondnoktól megtudtuk, hogy a nem oly’ régen végzett toronyjavítási munkálatok során a villámhárító csúcsot visszahelyező szakemberek észlelték munkájuk közben a toronysisak elmozdulását. Amikor pedig tüzetesebben megvizsgálták a problémát, szembesültek az épületelem szerkezetének rossz állapotával.
A toronysisak királyfája tölgyből készült, s az úgy tűnik, hogy ép, a többi gerendázat viszont nagyon rossz állapotban van, ezek kezeletlenül nagy gondot okozhattak volna
– vélekedett a szakember.
A szolnoki helytörténet értékes ereklyéje a templom toronysisakja is
A Szentháromság templom toronysisakját április 20-án emelték le daruval a földre, az egyház ezt a toronyelemet ajándékozta Szolnok városának. A szerkezet felújítási munkáit a gyergyószentmiklósi ácsok a talajon végzik, míg a helyén maradó alsó toronyelemet a magasban renoválják.
A munkálatokhoz a város 10 millió forinttal járul hozzá.
Az április végi közgyűlésen Szalay Ferenc polgármester a városi cégek beszámolóiról szóló előterjesztés során jelezte, a régi toronysisakot annak felújítása után a vármegyeszékhely egyik frekventált közterületén helyezik el.
