SZOLJON
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál
április 29., hétfő
A "balett Shakespeare"-jeként ismert, 1727-ben született Jean Georges Noverre születésnapján világszerte táncművészeti előadásokkal ünneplik a Tánc Világnapját. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre.
2011 óta az International Tennis Hall of Fame, a Teniszhírességek Csarnoka tagja. Vezette a világranglistát, nyolcszor nyert Grand Slam-tornát egyesben, megnyerte a Tennis Masters Cup döntőjét, a Davis-kupát és az olimpiai bajnoki címet is. 1997 és 1999 között a színésznő Brooke Shields volt a felesége. 2001-ben feleségül vette Steffi Graf teniszezőnőt, két gyermekük van, Jaden Gil és Jaz Elle.2006. június 24-én jelentette be, hogy visszavonul. Utolsó profi mérkőzését Benjamin Becker ellen játszotta, 2006. szeptember 3-án, amivel lezárta 20 éves karrierjét.
Londonban született. Ismertebb filmjei: New York bandái - Oscar jelölés (2003); A salemi boszorkányok; Apám nevében - Oscar jelölés (1994); Az utolsó mohikán; A bal lábam - Oscar-díj A legjobb férfi főszereplő (1990); A lét elviselhetetlen könnyűsége; Lázadás a Bounty-n.
Budapesten született. Jászai Mari-díjas, 1987-től a Katona József színház társulatának tagja, rendező, osztályvezető tanár a Filmművészeti Egyetemen, A Magyar Színházművészeti Szövetség vezetőségi tagja. Ismertebb filmjei: Boldog Születésnapot!; Csocsó, avagy éljen május 1-je!; Presszó; 6:3 avagy, játszd újra Tutti; Haggyállógva Vászka; Éretlenek; Sose halunk meg!; Mielőtt befejezi röptét a denevér; Tudós nők. Ismertebb színházi alakításai: Árkádia; Balta a fejbe - rendező; Az idióta (A félkegyelmű) - rendező; Kabaré - Osztályvezető; Koldusopera; Lesz vigasz; Macska a forró tetőn - rendező; Szentivánéji álom - osztályvezető tanár; A talizmán; Tartuffe; A vihar.
A száguldó riporter című könyvével szerzett nemzetközi hírnevet. A modern oknyomozó újságírás első évtizedeinek egyik legnagyobb alakja. Riportjai, riporteri módszerei és szakmai etikája mindmáig a publicisztika egyik oktatott mintája. A száguldó riporter valójában lassan és megfontoltan dolgozott, hírlapíróként csak olyat írt le, amit maga is látott, álruhában járta a prágai éjszakát, együtt aludt a csavargókkal az éjjeli menedékhelyeken. Fiatalon még csak-csak megengedte magának, hogy kitalált történeteket adjon közre - a híres prágai kocsmában, a Kehelyben négy korsó sörért osztotta meg hallgatóságával fiktiv újsághíreit, miszerint két részeg hullamosó a bonctani intézetből kilopott női holttestekkel keringőzött -, később azonban szigorúan ragaszkodott a tényekhez. Nemcsak szenzációs újságíró, de igen bátor ember is volt. Sajtóvitába keveredett például Hitlerrel, amikor felkutatta, hogy a Führer két helyen két különböző időpontot jelölt meg arra, mikor kapta első világháborús vitézségéért a Vaskeresztet. Nem kis bátorság kellett ahhoz sem, amikor szívós munkával leleplezte, hogy az öngyilkosságot elkövetett Redl ezredes nem a katonai szolgálat súlya alatt roppant össze, hanem homoszexualitása miatt zsarolták, s ezért kiadta az oroszoknak a Monarchia katonai titkait. Ez a leírás volt Szabó István, Redl ezredesről szóló filmjének alapja is.
Eredeti nevén Fischmann Adolf. Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten (III. kerületben) utcát neveztek el róla.
Névváltozat: Karl Joseph Millöcker. A Magyar Állami Operaház Erkel Színháza 1962. január 26-án mutatta be Carl Millöcker A koldusdiák című művét, Békés András rendezésében.
1631-től Richelieu hercege, eredeti nevén: Armand-Jean Du Plessis Teljhatalommal kormányozta Franciaországot. Richelieu bíboros kormányzása idején (1624-1642.) felszámolta a hugenották önkormányzatát, megszüntette külön politikai jogaikat. A francia főnemesség összeesküvéseit és felkeléseit sorra elfojtotta, központosította az államigazgatást. Külpolitikája az európai Habsburg-hegemónia megtörésére irányult. Kormányzása alatt virágzásnak indult a francia barokk művészete (a Louvre építkezésének folytatása, Poussin festészete), 1635-ben megalapította a francia Akadémiát. 1636-ban bemutatták az első francia klasszikus drámát, Corneille "Cid" című darabját.